top of page

Településtervezés a hétköznapokban

Frissítve: szept. 19.



2024. szeptember 11-én, Cigándon, a Városi Könyvtárban tartottuk meg „Településtervezés a hétköznapokban” c. eseményünket. Az esemény célja volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a sarkalatos kérdésekre, amelyek a településterv készítése során, a kistelepülések számára komoly kihívást jelenthetnek: ezek között a legjelentősebb a változó jogszabályi környezet, amelyet Gombos Márk helyettes államtitkár úr ismertetett előadásában.

 

A tavalyi és az idei év folyamán 12 borsodi településsel kezdtünk el dolgozni, a feladat minden esetben a településterv elkészítése. A települések mindegyike 1000 fő alatti, így a munka kezdetekor egyértelmű volt számunkra, hogy itt, az ország határszélein teljesen más tervezői hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy az elkészült tervek valóban útitervként működhessenek a falu fejlesztése során, és ne az asztalfiókba kerüljenek.


A legtöbb településen a legutóbbi rendezési terv elkészülte óta több, mint 10, de néhány esetben akár 17 év is eltelt, így ezen terveknek a felkutatása, digitalizálása és az aktuális állapottal való összehasonlítása önmagában hatalmas munkát jelent. Úgy tapasztaltuk, hogy ennek a terv nélküli, hosszú „interregnumnak” két hatása van. Egyrészt a településvezetők elszoktak attól, hogy alkalmazkodniuk kell egy bizonyos előre megszabott szabályrendszerhez, ezért – részint jogosan – az a félelmük, hogy egy új, hatályos terv plusz munkát ró rájuk és kerékkötője lehet a fejlesztéseknek. Másrészt nincsen tapasztalatuk arra vonatkozólag, hogy egy jó terv nagyszerű segítség lehet a projektek előkészítése során is.

Ezeket a kihívásokat látva fogalmazódott meg bennünk egy olyan workshop szervezésének gondolata, ahol be tudjuk mutatni egyrészt azt, hogy mit nyerhet egy önkormányzat egy jó terv által, másrészt megismertessük azt a szakmai és jogszabályi környezetet, amiben mi dolgozunk, így is segítve a tervezők és az önkormányzatok közötti kommunikációt.

Szerencsére, Gombos Márk h. államtitkár úr egyetértett az ötlettel és messzemenőkig támogatta azt. Előadása és a felmerülő kérdésekre adott válaszai nagymértékben elősegítik az előttünk álló jogszabályi változások rendszerében való eligazodást. Felhívta a figyelmet az OTÉK helyébe lépő TÉKA főbb elemeire, köztük az új, beépítésre szánt területek kijelölését megnehezítő szabályozásra és a zöld infrastruktúra védelmét segítő előírásokra.

Rövid szünet után Körmöndi Barnabás kollégánk, mint helyben élő, tartott előadást a térségi összefogás szükségességéről főleg arról, amely különösen a kistelepülések számára jelenthet plusz erőforrásokat, lehetőségeket. Példaként a térségi aktív turizmus fejlesztési terveit hozta. Előadásában kiemelte: a Bodrogközt természeti és épített örökségei, szépsége a legjobb turisztikai célponttá emelik, azonban a siker összefogás nélkül nem képzelhető el. Bemutatta a formálódó, határon átnyúló együttműködést, a BOTILA ETT-t, amely olyan nagyobb volumenű fejlesztéseket tehet lehetővé a Bodrog-Tisza-Latorca háromszögében elhelyezkedő 55 település számára, melyekre egyénileg vagy kisebb konzorciumban kevésbé lenne lehetőség.

Az esemény szervezésekor egyértelmű volt számunkra, hogy feltétlenül szó kell essen a fenntartható vízgazdálkodásról. A Bodrogköz azon vidékek közé tartozik Magyarországon, amelyet nemcsak a belvíz és az árvíz, de a hosszú aszályos időszakok is egyaránt fenyegetnek – akár gyors egymásutánban is. Farkas Mátyás, a WWF Magyarország Alapítvány munkatársa régóta foglalkozik vízvisszatartási projektekkel, így őt kértük fel a téma felvezetésére. Előadásában olyan sikeres projekteket mutatott be, ahol a természetalapú megoldások alkalmazásával jól és alacsony költségszinten oldották meg az árvízvédelmet, de egyúttal a vízvisszatartás kérdését is. A létrehozott víztározók nemcsak hasznosak, revitalizálják a környezetet, megvédik a vidéket az árvizektől és új élőhelyet hoznak létre, de egyúttal egy új színfoltjai lesznek a helyiek életének, népszerű rekreációs hellyé is válnak.


Végül, de nem utolsó sorban Kósa Emőke kollégánk a településterv készítésének menetéről beszélt. Kitért azokra a problémákra, melyek az előkészítés legfőbb nehézségeit jelentik – adatok és alaptérképek lekérése a Lechner Központtól, a régi rendezési tervek előkerítése, digitalizálásának nehézségei, előzetes szakhatósági véleménykérések bonyolult rendszere.

Ezek mind időigényes lépések, emellett elengedhetetlen része az együttműködés, mivel az adatkérésre csak a megrendelő önkormányzat jogosult, azonban az E-TÉR rendszer használatában sok támogatásra van szüksége a települések vezetőinek. Az előadásban igyekezett bemutatni az új típusú településterv készítésének legfőbb célját, a fejlesztési terv és a rendezési terv párhuzamos készítésének előnyeit és a településvezetésben betöltött hasznosságát. Kitért arra, az irodánk számára lényeges tervezői nézőpontra, melyben a települések építészeti, településszerkezeti, természeti, táji és humán örökségei jelentik a tervezés és fejlesztés alapjait, így a megalapozó vizsgálat kiemelt részét képezik.


A sikeres és tanulságos szakmai programot egy kiváló ebéddel zártuk, amit a Múzeumporta pajtájában fogyasztottunk el. Ezúttal is köszönjük Cigánd Város vendégszerető segítségét az esemény lebonyolításában.


Számunkra azért volt ez a nap nagy élmény, mert településtervezőként fontos számunkra a személyes találkozás, a helyi hagyományok, történetek, értékek megismerése, hiszen ezek azok a gyökerek, amiből kiindulhatunk a tervek készítésekor. Aki tervet készít, az bizalommal tekint a jövőbe. Mi is ezt tesszük, akkor is, amikor úgy érezzük, elmerülünk az adminisztráció és a sziszifuszi küzdelmek hullámaiban.

Sok sikert Bodrogköznek!

 

Az elhangzott előadások diasora az előadók nevére kattintva érhető el.


Az eseményről készült videófelvétel már elérhető!



 

 

 

38 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page